2017. január 24.

A Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közös javaslataa felsőoktatási oktatók és a felsőoktatásban nem oktatói munkakört betöltő közalkalmazottakbérrendezésére

A magyar költségvetés tartós egyensúlya és a 2013-tól jellemző és az elkövetkező évekre előre jelzett gazdasági növekedés, valamint az ebből származó költségvetési többletbevételek lehetővé teszik, hogy a közel 10 éve változatlan felsőoktatási bérek jelentős növelését végrehajtsuk, segítve a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztését és versenyképességének fokozását.

Annak ellenére, hogy a kiindulási alapnak (100%) tekintett egyetemi tanári munkakör 1. fokozatában 2016. és 2017. években mutatkozik egy bérkorrekció, álláspontunk szerint ez nem éri el sem a külföldi (környező uniós országok) egyetemi tanári béreket, sem pedig az egyetemi oktatók szakterülete szerinti piaci/versenyszférában elérhető béreket.

A fentiekben foglalt okok miatt jelentős elszívóerő érvényesül mind a külföldi, mind pedig a hazai piac részéről, amely a felsőoktatási szakemberek, és leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről évre növekvő nehézségeket.

Azegyetemi oktatói pálya vonzóvá tétele, a felsőoktatás magas színvonalának és a megfelelő utánpótlás biztosításának érdekében javasoljuk az egyetemi, főiskolai oktatók bérrendezését az alábbiak szerint.

Felsőoktatási oktatói bérrendezési javaslat

A 2017. évre szóló garantált illetmények alapját (100%) jelentő egyetemi tanár 1. besorolás szerinti összeget javasoljuk a KSH által megállapított nemzetgazdasági átlagbér 3,3-szeresében meghatározni. A nemzetgazdasági átlagbér a KSH által közölt adatok szerint 2016. január-július között 257.900,- Ft (Kettőszázötvenhétezer-kilencszáz forint), amelynek 3,3-szeres összege: 851 557,- Ft (azaz Nyolcszázötvenegyezer-ötszázötvenhét forint)[1].

A fenti egyetemi tanár 1.illetményből kiindulva a felsőoktatásban oktatók garantált illetménye javaslatunk szerint a következőképpen alakulna:

Munkakör	Garantált illetmény	Százalékos arány
Oktatói munkakörök
egyetemi tanár 3.	902 650 Ft	106
egyetemi tanár 2.	887 104 Ft	103
egyetemi tanár 1.	851 557 Ft	100
egyetemi docens 4. (ha rendelkezik habilitációval)	723 823 Ft	85
egyetemi docens 3.	647 183 Ft	76
egyetemi docens 2.	621 637 Ft	73
egyetemi docens 1.	596 090 Ft	70
egyetemi adjunktus 3.	459 841 Ft	54
egyetemi adjunktus 2.	442 810 Ft	52
egyetemi adjunktus 1.	425 779 Ft	50
egyetemi tanársegéd 2.	340 623 Ft	40
egyetemi tanársegéd (gyakornok) 1.	315 076Ft	37
főiskolai tanár 4. (ha rendelkezik habilitációval)	776 401 Ft	90
főiskolai tanár 3.	689 761 Ft	81
főiskolai tanár 2.	664 214 Ft	78
főiskolai tanár 1.	638 668 Ft	75
főiskolai docens 3.	519 450 Ft	61
főiskolai docens 2.	493 903 Ft	58
főiskolai docens 1.	468 356 Ft	55
főiskolai adjunktus 3.	417 263 Ft	49
főiskolai adjunktus 2.	400 232 Ft	47
főiskola adjunktus 1.	383 201 Ft	45
főiskolai tanársegéd	340 623 Ft	40
Mesteroktató 2	459 841 Ft	54
Mesteroktató 1	434 294 Ft	51

Munkakör	Garantált illetmény	Százalékos arány
Kutatói munkakörök
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 3.	902 650 Ft	106
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 2.	887 104 Ft	103
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 1.	851 557 Ft	100
Tudományos főmunkatárs 3.	647 183 Ft	76
Tudományos főmunkatárs 2.	621 637 Ft	73
Tudományos főmunkatárs 1.	596 090 Ft	70
Tudományos munkatárs	425 779 Ft	50
Tudományos segédmunkatárs	340 623 Ft	40
Tanári munkakörök
Mérnöktanár 3.	400 232 Ft	47
Mérnöktanár 2.	357 654 Ft	42
Mérnöktanár 1.	315 076 Ft	37
Nyelvtanár 3.	400 232 Ft	47
Nyelvtanár 2.	357 654 Ft	42
Nyelvtanár 1.	315 076 Ft	37
Testnevelő tanár 3.	400 232 Ft	47
Testnevelő tanár 2.	357 654 Ft	42
Testnevelő tanár 1.	315 076 Ft	37
Művésztanár 3.	400 232 Ft	47
Művésztanár 2.	357 654 Ft	42
Művésztanár 1.	315 076 Ft	37
Mestertanár 3.	400 232 Ft	47
Mestertanár 2.	357 654 Ft	42
Mestertanár 1.	315 076 Ft	37
Kollégiumi nevelőtanár 3.	400 232 Ft	47
Kollégiumi nevelőtanár 2.	357 654 Ft	42
Kollégiumi nevelőtanár 1.	315 076 Ft	37

Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés további feltételeit.

A felsőoktatási intézmények általában rendelkeznek egyéni teljesítményértékelési rendszerekkel, amelyek a törvényekben foglalt előírásokhoz és akkreditációs követelményekhez kapcsolódva, az intézményi sajátosságaikkal kiegészítve fontos elemei a minőségügyi rendszereiknek. Ezek a teljesítményértékelési rendszerek jelentős mértékben különböznek egymástól az intézmények sajátosságai és eltérő szervezeti kultúrájuk szerint. Az állami fenntartású intézmények esetében a közalkalmazottakra vonatkozó jogi szabályozás kötelezően előírja az egyéni minősítési rendszer működtetését, amely előírások a mai követelmények alapján jelentős módosítást kívánnának. Valamennyi felsőoktatási intézmény esetében az egyéni teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatban megállapítható, a hatásos működtetés legfontosabb gátja az egyéni érdekeltségi rendszerek erőtlensége, a javadalmazási, bérezési döntések és teljesítményi mutatók szorosabb összekapcsolásának a hiánya, amely mögött a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága áll.

Mindezek megoldásaként az oktatói-kutatói munka magas színvonalának további ösztönzésére a fenti garantált illetményen mellettjavasolnánk, hogy az oktatói minősítésekre kétévente kerüljön sor. A minősítés részletes szabályait az intézmények szabályzatai hivatottak rendezni.

Javaslat a leköszönő rektorok bérrendezésére

A leköszönő rektorok díjazásával kapcsolatos egyértelmű, méltányos szabályozás kialakítására az alábbi javaslatot tesszük.

Tekintettel arra, hogy a rektorok rektori mandátumuk ideje alatt a megbízatásukkal járó rendkívüli adminisztrációs és igazgatási teher következtében tudományos-oktatói tevékenységükben nem tudnak olyan mértékben előrehaladni, mint az ilyen feladattal nem rendelkező pályatársaik, valamint olyan mértékű felelősséget viselnek, amely ellentételezést igényel, a rektori tevékenység miatt kieső évek kompenzálására javasoljuk, hogy a rektorok bérszerkezete kerüljön átrendezésre az alábbiak szerint.

Az összes bérjövedelem módosítása nélkül a rektor alapilletménye az egyetemi tanár 1. fokozat szerinti illetmény kétszeresében kerüljön meghatározásra, és erre kerüljenek a pótlékok (amely kisebb mértékű lenne a jelenleginél). Ezzel a jövedelem nem változna, viszont lehetőség lesz, hogy a leköszönő rektorok megbízatásuk lejártát követően közalkalmazotti jogviszonyuk végéig megtarthassák a rektori illetményüket (kétszeres egyetemi tanár 1. illetmény) az ahhoz kapcsolódó többletjuttatások nélkül.

Az intézmények belső szabályzatukban előírhatják, hogy a leköszönt rektorok milyen többletfeladatokat – protokolláris, tanácsadó, nemzetközi, stb. – kötelesek ellátni a továbbiakban.

Megfontolásra javasoljuk, hogy az új szabályozás kormányrendeleti szinten történjen meg – természetesen a szükséges egyeztetéseket követően

A felsőoktatásban nem oktatói munkakört betöltőközalkalmazottak bérrendezése

		fizetési osztályok
fizetési fok.	m.visz., év	I.			II.			III.			IV.			V.			VI.			VII.
1	-3	1,1	100,0%	140 250	1,3	100,0%	165 750	1,4	100,0%	178 500	1,5	100,0%	191 250	1,8	100,0%	229 500	2,0	100,0%	255 000	2,2	100,0%	280 500
2	4-6	1,130	102,7%	144 075	1,350	103,8%	172 125	1,455	103,9%	185 513	1,560	104,0%	198 900	1,90	105,6%	242 250	2,15	107,5%	274 125	2,40	109,1%	306 000
3	7-9	1,160	105,5%	147 900	1,400	107,7%	178 500	1,510	107,9%	192 525	1,620	108,0%	206 550	2,00	111,1%	255 000	2,30	115,0%	293 250	2,60	118,2%	331 500
4	10-12	1,190	108,2%	151 725	1,450	111,5%	184 875	1,565	111,8%	199 538	1,680	112,0%	214 200	2,10	116,7%	267 750	2,45	122,5%	312 375	2,80	127,3%	357 000
5	13-15	1,220	110,9%	155 550	1,500	115,4%	191 250	1,620	115,7%	206 550	1,740	116,0%	221 850	2,20	122,2%	280 500	2,60	130,0%	331 500	2,95	134,1%	376 125
6	15-18	1,250	113,6%	159 375	1,550	119,2%	197 625	1,675	119,6%	213 563	1,800	120,0%	229 500	2,30	127,8%	293 250	2,75	137,5%	350 625	3,10	140,9%	395 250
7	19-21	1,280	116,4%	163 200	1,600	123,1%	204 000	1,730	123,6%	220 575	1,860	124,0%	237 150	2,40	133,3%	306 000	2,90	145,0%	369 750	3,25	147,7%	414 375
8	22-24	1,310	119,1%	167 025	1,650	126,9%	210 375	1,785	127,5%	227 588	1,920	128,0%	244 800	2,50	138,9%	318 750	3,05	152,5%	388 875	3,40	154,5%	433 500
9	25-27	1,340	121,8%	170 850	1,700	130,8%	216 750	1,840	131,4%	234 600	1,980	132,0%	252 450	2,60	144,4%	331 500	3,20	160,0%	408 000	3,55	161,4%	452 625
10	28-30	1,370	124,5%	174 675	1,750	134,6%	223 125	1,895	135,4%	241 613	2,040	136,0%	260 100	2,70	150,0%	344 250	3,35	167,5%	427 125	3,70	168,2%	471 750
11	31-33	1,400	127,3%	178 500	1,800	138,5%	229 500	1,950	139,3%	248 625	2,100	140,0%	267 750	2,80	155,6%	357 000	3,50	175,0%	446 250	3,85	175,0%	490 875
12	34-36	1,430	130,0%	182 325	1,850	142,3%	235 875	2,005	143,2%	255 638	2,160	144,0%	275 400	2,90	161,1%	369 750	3,65	182,5%	465 375	4,00	181,8%	510 000
13	37-39	1,460	132,7%	186 150	1,900	146,2%	242 250	2,060	147,1%	262 650	2,220	148,0%	283 050	3,00	166,7%	382 500	3,80	190,0%	484 500	4,15	188,6%	529 125
14	40-42	1,490	135,5%	189 975	1,950	150,0%	248 625	2,115	151,1%	269 663	2,280	152,0%	290 700	3,15	175,0%	401 625	3,95	197,5%	503 625	4,30	195,5%	548 250
15	43-45	1,520	138,2%	193 800	2,000	153,8%	255 000	2,170	155,0%	276 675	2,340	156,0%	298 350	3,30	183,3%	420 750	4,10	205,0%	522 750	4,45	202,3%	567 375
16	46-48	1,550	140,9%	197 625	2,050	157,7%	261 375	2,225	158,9%	283 688	2,400	160,0%	306 000	3,45	191,7%	439 875	4,25	212,5%	541 875	4,60	209,1%	586 500
17	49-51	1,580	143,6%	201 450	2,100	161,5%	267 750	2,280	162,9%	290 700	2,460	164,0%	313 650	3,60	200,0%	459 000	4,40	220,0%	561 000	4,75	215,9%	605 625

vetítési alap a mindenkori minimálbér																					minimálbér 2017-ben:		127 500
																					garantált bérminimum 2017-ben:		161 000

I. oszlop: alapfokú végzettség											Hatálybalépés (kiinduló javaslat):
	laboráns, fenntartási, üzemviteli alkalmazott											2 lépésben,
II. oszlop: középfokú végzettség vagy középfokú szakképesítés												1. 2017. március 1.
	laboráns, ügyviteli alkalmazott, gazdasági-, műszaki-, igazgatási ügyintéző											2. 2017. szeptember 1.
III. oszlop: középfokú végzettség és középfokú szakképesítés
	technikus, ügyviteli alkalmazott, gazdasági-, műszaki-, igazgatási ügyintéző										Forrás: központi költségvetésből
IV. oszlop: középfokú végzettség + felsőfokú szakképesítés
	laboráns, technikus, gazdasági-, műszaki-, igazgatási ügyintéző, könyvtári dolgozó
V. oszlop: BSC/BA (főiskolai) végzettség
	könyvtáros, ügyvivő szakértő,
VI. oszlop: MSc/MA (egyetemi) végzettség
	könyvtáros, ügyvivő szakértő
VII. oszlop: tudományos minősítéssel

Budapest, 2017. január 24.

Magyar Rektori Konferencia

[1] https://www.ksh.hu/keresetek

2015. május 28-án az FDSZ Küldöttgyűlése új tisztségviselőket választott.

2015.05.28.

A küldöttek meghallgatták és elfogadták az elnök és a tagozatvezetők beszámolóját, az OV által elfogadásra javasolt 2014. évi gazdálkodásról szóló beszámolót, és a Számvizsgáló Bizottság erre vonatkozó jelentését, valamint az FDSZ Nyugdíjas Segélyalapítvány 2014. évi pénzügyi beszámolóját. A küldöttek elfogadták az FDSZ 2015. évi költségvetését és az SZVB erre vonatkozó állásfoglalását.

A küldöttek elfogadták az Alapszabály módosításokat (melyek július 1-jén lépnek hatályba), majd tisztségviselőket választottak:

Az FDSZ elnöke: Tőrös Szilárd (PE), tiszteletbeli elnöke: Kis Papp László, alelnökök: Dráviczki Sándor (NYF) és Pálfia Zsolt (ELTE).

Elnökségi tagok: Balogh László Levente (DE), Bradeánné Gacs Judit (BGF), Cierna Lubica (NYME), Horváth Csaba (PTE), Lele Mária (SZTE), Szauter Ferenc (SZE), Szenes Ildikó (OE), Vas István (EKF).

A Felügyelő Bizottság elnöke: Dabasi Halász Zsuzsanna (ME), tagjai: Rosta Miklós (BCE), Zsiros Attila (BME).

Az elnökségben végzett munkájukat befejező kollégák - Galli Csaba, Kiss György, Major László, Polgár Marianna és Bíróné Vajnorák Zsuzsanna - elismerésben részesültek.

2014.06.17.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) értetlenül áll Balog Zoltán miniszternek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló sajtónyilatkozata előtt. A törvénymódosítás abszurd időpontja, a megelőző konzultációk hiánya, a Felsőoktatási Kerekasztal teljes negligálása megdöbbentő a számunkra. Annál is inkább, mivel jelenleg a felsőoktatás kormányzati irányításának nincs felelős vezetője. Mindez beláthatatlan következményekkel járhat.

Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a kormány még a felsőoktatási törvény módosítása előtt haladéktalanul hívja össze a Felsőoktatási Kerekasztalt, és érdemi egyeztetést folytasson a tervezett módosításokról a felsőoktatás résztvevőivel!

FDSZ Elnökség

2014.05.13.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete örömmel nyugtázza, hogy a Professzorok Batthyány Köre felkarolta az FDSZ korábbi kezdeményezéseit.

A Professzorok Batthyány Köre 2014. május 8-án kiadott állásfoglalásából:

“- Megújítandó az egyetemi oktatók életpályamodellje. Az alapbéreket jelentősen emelni kell, melynek során hangsúlyosan figyelembe veendő az oktatási és a tudományos teljesítmény.

- Az adminisztratív és technikai munkatársak helyzetének rendezése és a pályázati rendszerek ésszerűsítése révén csökkenteni kell az oktatókra nehezedő bürokratikus terheket.”

Az

FDSZ Ifjúsági tagozata országos programot indít

Mottó: „A gyermekvállalás minden nehézsége mellett is meglévő boldogságérzet, a család és a jó párkapcsolat a lelki-fizikai egészség megőrzésének egyik legfontosabb – a társadalom jobbításának pedig legfőbb eszköze.”

Magyarországon évek óta az egyik legalacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság a többi országhoz képest. Számos mozgalom, szervezet és intézkedés törekszik a fiatal (többek között a felsőoktatásban dolgozó és tanuló) szülőképes generációk megszólítására. „Érdemes ezt úgy tenni, hogy a nyomásgyakorlásnak, a demagógiának még csak a látszata se merüljön föl”.(MNO). És mindenekelőtt megkérdezni Őket, nem egy utcai riport erejéig: miért, miként, mikor segíthetnénk? A felsőoktatási intézmények is kezdik felismerni, hogy a családbarát, befogadó intézkedéseikkel (mint innovatív motivációs ösztönzőkkel) munkavállalóik, hallgatóik elégedettsége mellett, intézményi kötődésüket is növelik.

Az idén megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő FDSZ a jövőbe tekint és az aktív munkavállalóinak maximális érdekképviselete, a nyugdíjas dolgozóikkal való törődés mellett arra koncentrál, hogy az ifjabb generációkat foglalkoztató problémák feltárásával miképpen lehet és kell megszólítani a felsőoktatásban dolgozó fiatalokat (oktatói és nem oktatói állomány, hallgatók), miként lehet a szakszervezeti munkát a fiatalok bevonásával erősíteni: „új hang, új stratégia” a szakszervezeti munkában.

Az

FDSZ Ifjúsági tagozata a fent megfogalmazottak figyelembe vételével országos programot indít

, melynek célja: olyan, magas szakmai színvonalon nyújtott, a felmerülő igények kielégítésére képes, általánosan, folyamatosan és ingyen elérhető szolgáltatási struktúra kiépítésének, fenntartásának, fejlesztésének szakmai segítése (országos felmérést követően), olyan campusok kialakítása, ahol a fiatal családok zökkenőmentesen lehetnek részei a felsőoktatás világának, a megfelelő infrastruktúra mellett rugalmas munkavállalási, tanulmányi lehetőségeket, támogatásokat, képzéseket, tanácsadásokat, rendezvényeket, szolgáltatásokat igénybe véve.

Budapest. 2013. november 28. Megyeri Zoltán elnök

Kamuti Hajnalka, Farkas Attila alelnökök

Megalakult a KÖZDEMOSZ!

A mai napon (2013.12.18.) az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Munkavállalói Oldalán (MVO) részvételi jogosultsággal rendelkező 5 országos szakszervezetikonföderációhoz tartozó 28 ágazati szakszervezetmegalakította a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságot (KÖZDEMOSZ). – tájékoztatta a sajtó megjelent képviselőit Fehér József, a SZEF alelnöke, az OKÉT MVO ügyvivője.

A legfőbb követelésük, hogy a közszolgálati munkavállalók 2014. január 1-től 20%-os béremelésben részesüljenek. A KÖZDEMOSZ 5 fős operatív bizottságot hozott létre, melynek tagjai:

- Boros Péterné, Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkár

- Holecz Gábor, Vám- és Pénzügyõrség Független Szakszervezete (VPDSZ) elnök

- Dr. Kuti László, Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) elnök

- Mendrey László, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnök

- dr. Zsiga Imre, Honvédségi Dolgozók Szakszervezet (HODOSZ) elnök

A KÖZDEMOSZ továbbra is fenntartja az OKÉT tárgyalások során megfogalmazott követeléseit:

1. 20 %-os tarifaemelés a közszféra egészében 2014. január 1-től

2. A bértáblák két további fokozattal való kiegészítése

3. Egységes, jogszabályban meghatározott cafeteria juttatás a közszféra munkavállalóinak.

Az elsődleges cél azonban jelenleg – miután a kormány elutasította a követeléseiket az OKÉT ülések során – a tárgyalások folytatása.

Példátlan, hogy egy teljes kormányzati cikluson – és jelenleg már 6 éve – nem emelkedik a közszféra munkavállalóinak a bére, s hogy ezt a kormány a 2014. évre vonatkozó költségvetés tervezet alapján tovább akarja folytatni. Évek óta, a bérek nominális szinten tartásához is a munkavállalók nagy része bérkompenzációra szorul.

A KÖZDEMOSZ ezért a mai napon levélben tudatja Magyarország miniszterelnökével megalakulását és kéri, hogy jelöljön ki tárgyalópartnert a kormányzat részéről.

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

1068 Budapest, Városligeti fasor 10., tel: 1-322-8550

fax: 1-322-8451, e-mail: fdsz@fdsz.hu, internet: www.fdsz.hu

Magyar Rektori Konferencia tárgy: állásfoglalás kérés

Dr. Mezey Barna

elnök

mrk@mail.mrk.hu

Tisztelt Elnök Úr!

Az egyetemekhez és főiskolákhoz tartózó gyakorlóintézményekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv 63/A §-a - (35/A. alcím: A Nemzeti Pedagógus Kar) - felvet gyakorlati alkalmazási kérdéseket.

Az OTB 2013. május 27-i ülésén tárgyalta a Sági István fideszes képviselő által benyújtott módosító javaslatot.

Az OTB ülésen felszólalt az FDSZ elnöke. Elmondta a szakmai problémákat a módosító indítvánnyal kapcsolatban. Mivel az indítványt a bizottság leszavazta, így a parlament plenáris ülésén erről a módosítóról már nem is volt szavazás. Ez egybeesett az FDSZ kívánságával.

Az FDSZ értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóintézmények pedagógusainak a Karba belépni nem kötelező.

Jelezték tagjaink, hogy van olyan intézmény, ahol az egyetem gyakorlóintézményében átsorolás aláírásakor automatikusan, egy nyomtatványon a Karba való belépést is aláírattatják.

Mivel november 30-ig a Klik részére össze kell állítani a Kar névsorát, a kérdés aktuális.

Kérjük, hogy állásfoglalásával legyen szíves elősegíteni a törvény egységes alkalmazását.

Budapest, 2013. október 28. Tőrös Szilárd

elnök

2013.01.30.